Néhány tudnivaló a csíráztatásról

A nyugalmi helyzetben lévő, tápanyagokban dús magból a nedvesség hatására elkezd kifejlődni a gyökér és az első levélkék, amely után beindul a tápanyagfelvétel és a fotoszintézis. Ezeknek köszönhetően pedig a növény eléri azt a szintet, amelynél már magának is elő tudja állítani a további fejlődéshez szükséges anyagokat.

Ezt a folyamatot mindannyiunk nagyon jól ismeri, hiszen a tanárok a környezetismeret órán alaposan a fejünkbe verték. Azzal a ténnyel viszont a legtöbbünk nincsen tisztában, hogy az aprócska magból kinövő szárkezdemény ugyanúgy elfogyasztható, és akár 10-szer több tápanyagot is tartalmazhat, mint a kifejlett növény.

Sőt a termesztése is sokkal könnyebben megoldható

Nem kell hozzá más, mint egy csíráztató, egy szűrő és néhány kifejezetten csíráztatásra alkalmas mag. Így nem kell addig várnunk, amíg tavasszal megjelennek a kertünkben a friss zöldségek, hanem akár már a téli hónapokban is csíráztathatunk vitaminbombákat a konyhaablakban.

Milyen csíráztató edények léteznek?

A csíráztatással foglalkozó webáruházakban többféle csíráztató edénnyel is találkoztunk. Ott van például a műanyag csíráztató tálca, amelynek a legalsó zárt részébe kell tölteni a vizet, hogy biztosítsa a párát a felette lévő tálcába elhelyezett magoknak.

De rendkívül népszerűek a csíráztató üvegek is, amelyeket, ha 45 fokban megdöntjük, és így csíráztatjuk bennük a magokat, akkor a penészedés megelőzését elősegítő rendszeres öblítés után könnyebben ki tud folyni a felesleges víz a magok alól.

Nem feledkezhetünk meg azonban a mázas vagy mázatlan kerámia csíráztató tálakról sem, amelyek alul lyukakkal vannak ellátva, hogy a felesleges víz azon keresztül távozzon. Ez a típusú csíráztató leginkább azért közkedvelt, mert könnyen kezelhető és egyszerűen tisztítható.

Nincsen kizárva az sem, hogy házilag barkácsoljunk egy csíráztatót

Ehhez csupán egy kidobásra váró befőttes üvegre, és némi gézre vagy szúnyoghálóra van szükség, hogy a száját betakarjuk.