Physical Address
304 North Cardinal St.
Dorchester Center, MA 02124
Nem kevésbé fontos azonban az a tárgyalásmód, amikor anyagi, jóléti szempontokon kívüli összefüggésekből indulunk ki. Az embert ősidők óta izgalomban tartja a természet, és annak titkai. Az ember talán belső lényegénél fogva igyekszik megmagyarázni a számára érthetetlen dolgokat, jelenségeket. Ebből a szempontból kiindulva ugyancsak eljuthatunk a tudományos ismeret kialakulásához, mint az ismereteknek egy sajátságosan, külső körülményektől csak kevéssé befolyásolt rendszeréhez.
Itt pusztán az ismeretszerzés a cél, anélkül, hogy ezen ismeretek keletkezésük pillanatában társadalmi igényeket elégítenének ki. A megismerést elősegítő tényezők magából a kutatási folyamatból, belső tényezőkből fakadnak: a már megszerzett tudás újabb kérdéseket, problémákat vet fel, amelyek viszont új kutatásokhoz, új ismeretekhez vezetnek. Ezért jobban beszélhetünk a tudományos megismerés belső logikájáról és a tudásfejlesztés ilyen értelemben vett viszonylagos függetlenségéről. Végül is arra a következtetésre juthatunk, hogy a megismerésnek az emberiség fejlődése során
szükségszerűen el kellett különülnie egyrészt a mindennapi ismeretek körére, másrészt az ezt meghaladó, részben szükségszerűen, részben önállóan kialakuló tudományos ismeretek rendszerére.
Tudományos manipulálás
Manapság nem lehet elfeledkezni egy igen erősen jelentkező hatásról sem. A jelenséget talán
a tudományos manipulálásnak lehetne nevezni. Arról van szó, hogy ma már egy-egy tudományág fejlettségét, tovább fejlődési lehetőségeit igen erős mértékben meghatározzák azok az érdekcsoportok, akik megrendeléseiket benyújtják az illető tudományos intézményekhez.
E szempontból különösen „nyereségesek” a hadiipari vállalkozások, s e hatás itt is jelentkezik a legszembetűnőbben.
Tehát hogy a természet mely szektorairól tudunk többet, nagyobb részt attól függ, mely szektorok megismerését tartották fontosabbnak azok, akik a megrendeléseket megfogalmazták és a kutatási feltételeket biztosították. Ez bizonyos fokig kétségtelenül visszaveti a tudományok belső, immanens fejlődésének lehetőségét, ami esetleges torzulásokat okozhat a tudományok további fejlődésében.
